Habsburg megújulás: Habsburg Ottó

Habsburg Ottó 1912-ben született és 2011-ben halt meg. Élete átfogta a történelmi értelemben vett teljes 20. századot. Sőt, túl is nyúlt rajta. Egy olyan világba született bele, amelyben a dinasztiák – köztük családjának – uralma még megkérdőjelezhetetlen volt. Amikor meghalt, akkor születéséhez képest már nagyot változott a monarchiák helyzete a világban, s neki soha nem adatott meg, hogy császár és király legyen. Amibe beleszületett, az eltűnt, s hosszú élete során – hacsak nem akart egy régi világ reménytelen rekvizituma maradni – újra kellett értelmeznie saját helyzetét, hivatását.

Tovább

Magyar esszencialitás (kései gyászbeszéd)

1918. október 31-én, csütörtökön a Hermina úti Röheim villában este öt és fél hat között lelőtték-megölték az 57 éves Tisza István grófot. Pénteken felesége részvétlátogatásokat fogadott, majd szombaton délután a villa hálószobájában felravatalozott halottnak egyházi végtisztességet adtak. Itt Petri Elek református püspök mondott imát. Gyászbeszéd nem volt. Szombat este a holttestet Nagyszalontára, majd onnan a család lakóhelyére, Gesztre szállították, és vasárnap délután helyezték a geszti családi kriptában örök nyugalomra. Gyászbeszéd itt sem hangzott el.

Tovább

A Monarchia Magyarországának képviselőháza

A Monarchia Magyarországának képviselőháza elébb a Sándor utca 8-ban (ma a Bródy Sándor utcai Olasz Intézet), utóbb – 1902-től – a Duna-parti, jelenleg is a magyar országgyűlést szolgáló épületben ülésezett.

Tovább

Budapest és a magyar állam

Mit tehet a város önmagáért és a magyar állam az ország fővárosáért – azért, hogy mindkét fél lehetőleg a legtöbbet nyújtsa magának és a másiknak.

Tovább

Múlt, félmosollyal

Kossuth Lajos 1862-ben írta meg a „Dunai Szövetség” tervezetét. Ebben egy olyan közép-európai állam képét vázolja fel, amely az itt élő népek szabad egyesülésén alapul.

Tovább