Közszerep

Jószerivel pályám kezdete óta nyilvánosan hozzászólok azokhoz a közügyekhez, amelyek megragadják figyelmemet: ezt lehet közértelmiségi szerepnek nevezni, amit az angol „public intellectual”-nek hív. Ha fontosnak érzem, akkor megnyilvánulok televízióban, rádióban egyaránt. Most itt írásbeli megnyilatkozásaimból olvashatnak válogatást.

Nemzeti princípium

A princípium szó elvet jelent. A nemzeti princípium nemzeti elvet jelent. Azért használom a régiesen hangzó latin kifejezést, hogy jelezzem: amiről írok, az nem új, noha újult erővel és új kontextusban jelenkorunk része.

bővebben

Veszély a zsidókra

július 19-én a magyar és az izraeli miniszterelnök közösen meglátogatta a Dohány utcai zsinagógát. A vendégek a látogatást követően átmentek az ún....

bővebben

Kis ügyek – nagy egyház

1. 2016. november 28-án került sor IV. Károly mellszobrának felavatására. A szobrot a Károly körút melletti Városház parkban állították fel. IV. Károly 1916 és 1918 között uralkodott – eleddig az utolsó magyar király volt. 2004-ben a katolikus egyház boldoggá avatta....

bővebben

Széljegyzetek a Kommunista kiáltványhoz

Karl Marx és Friedrich Engels írt egy szöveget, amelynek A kommunista kiáltvány címet adták. A kiáltvány azért született, mert 1847 novemberében a Kommunisták Szövetsége nevű titkos szervezet Londonban kongresszust tartott, és megbízta a fent említett két személyt,...

bővebben

Nemzeti kétely

Kölcsey Ferenc 1823-ban – egy versen belül kétszer is – a következő véleményt fejti ki: „Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt!”

bővebben

Normanélküliség

2015 végén a Ráció Kiadó gondozásában megjelent egy könyv. Címe: A magyar történetírás kánonjai. Szerkesztője Dénes Iván Zoltán – öndefiníciója szerint „független kutató és tutor”. Ebben a kötetben szerepel egy antimodernizmusról szóló tanulmány, amelyet...

bővebben

Két kerék, két elv

A kerékpározás a legnagyobb társadalmi társasjáték, a közlekedés markáns és meghatározó részévé vált; egyre megkerülhetetlenebb realitás. Miért is alakult így?

bővebben

A munkásosztály metamorfózisa

A kommunista világkép, világ- és történelemértelmezés kulcskategóriája a munkás, munkásosztály (idegen szóval: proletár, proletáriátus), illetve a munkáshatalom, azaz proletárdiktatúra kifejezés. A fogalmi bokorra más kifejezések is ráépültek, így – többek között – a proletárkultúra, a munkáskultúra szóösszetételek is. Nem véletlen, hogy a fenti fogalmak oly fontosakká váltak: leképezhető belőlük mindaz, ami intellektuális igazolást és természetesen politikai legitimációt is ad a hatalomra törő, illetve hatalomra került kommunistáknak.

bővebben

Kis ország, nagy abszurd

2012 novemberében az országgyűlés elfogadta a 2012. évi CLXVII törvényt, amely 2013. január 1-jével lépett hatályba[2]. A törvény címe: „Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról.” Módosítják a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt, a médiaszolgáltatásról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV törvényt, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI törvényt, a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX törvényt és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII törvényt, illetve a hiteles tulajdoni lap másolat szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV törvényt.

bővebben