Közszerep

Jószerivel pályám kezdete óta nyilvánosan hozzászólok azokhoz a közügyekhez, amelyek megragadják figyelmemet: ezt lehet közértelmiségi szerepnek nevezni, amit az angol „public intellectual”-nek hív. Ha fontosnak érzem, akkor megnyilvánulok televízióban, rádióban egyaránt. Most itt írásbeli megnyilatkozásaimból olvashatnak válogatást.

Kis ország, nagy abszurd

2012 novemberében az országgyűlés elfogadta a 2012. évi CLXVII törvényt, amely 2013. január 1-jével lépett hatályba[2]. A törvény címe: „Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról.” Módosítják a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt, a médiaszolgáltatásról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV törvényt, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI törvényt, a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX törvényt és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII törvényt, illetve a hiteles tulajdoni lap másolat szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV törvényt.

bővebben

Hagyomány

A magyar kultúra is arról ismerszik meg, hogy nagyon sokféle tradícióból áll össze – gazdagságának ez az egyik forrása. A jelen kor emberei folyamatosan újraformálják, újraértelmezik a meglévő hagyományt. Nem mindegy azonban, hogy ebből a gazdag hagyomány-együttesből mit akarunk folytatni, mit akarunk újraértelmezni, s mit akarunk elfelejteni.

bővebben

Nemzeti jelmondat

A magyar nemzeti szimbolika csaknem teljes. A magyarok majdnem minden olyan szimbolikus önkifejezéssel rendelkeznek, ami az európai nemzeti fejlődés során kialakult. A magyar nemzetnek – s így Magyarországnak – van zászlaja (nemzeti színei), címere, himnusza, szekuláris eredetű, a nemzeti múltból következő ünnepei, emléknapjai, nemzeti emlékhelyei, kitüntetései, sajátnak érzett kulturális toposzai.

bővebben

Eseteim az Alkotmánnyal

2007 és 2011 között háromszor kerültem intellektuális viszonyba a magyar alkotmánnyal, alkotmányossággal. Első alkalommal a köztársasági elnök alkotmányos értékfelfogása, másodjára az 1989-es alkotmány húszéves évfordulója, harmadszor az új, 2011-es alaptörvény előbeszéde szolgáltatott okot megnyilvánulásra. A viszonyt mindig én kezdeményeztem és mindig sok reakcióval szembesültem. A válaszok inkább a társadalom, mintsem a hivatalosság részéről érkeztek, noha – mint ezt a kötetben látni fogják – ma Magyarországon én vagyok az egyetlen nevesített civil (és történész), aki egy módosító javaslat erejéig át tudott hatolni a hatalom alkotmányozási magányának falán.

bővebben

Nemzeti bolsevizmus

Sokan úgy látják, hogy húsz év elteltével a magyar demokrácia politikai arculata változóban van. A változást többek között az példázza, hogy a legutóbbi Európai Parlamenti választásokon a magyar szélsőjobb páratlanul jó eredményt ért el, hiszen nagyjából a szavazatok 15 százalékát szerezte meg. Természetesen más, érvelhető jelei is lehetnek az arculat-változásnak, de én itt most leginkább a szélsőjobb előretörését emelném ki.

bővebben

Az állam zászlaja

Az ötlet, amely ebben az írásban megfogalmazódik, a maga nyersességében egy magánbeszélgetés során hangzott el. Nem az én gondolatom volt, de elkezdtem törni rajta a fejem, és abszolút méltónak tartom rá, hogy a nyilvánosság elé kerüljön.

bővebben

Alternatívák

2015. november 13-a, a Párizsban elkövetett véres terrorcselekmények óta Európa jó néhány felelős tényezője háborúra utaló szóhasználatot alkalmaz. A Francia Köztársaság elnöke országa elleni háborúról beszél; szerinte Franciaország hadiállapotban áll. A korántsem republikánus, hanem teokratikus Vatikán vezetője – egyben a katolikus világegyház feje, a pápa – egyenesen a harmadik világháború kifejezést használja, használta. A magyar miniszterelnök azt mondja: Európa támadás alatt áll, s számítani kell az ellenség diverzánsainak beszivárgására is.

bővebben

Marx a gettóban

Magyarországon egy időben szerették magyarítani a külföldi személyneveket. A jeles francia író, Jules Verne nevéből Verne Gyula lett. A híres indiánregényeket alkotó német Karl Mayt a magyarok May Károlyként emlegetik. A „Háború és béke” szerzőjét Tolsztoj Leónak, a „Holt lelkek” íróját Gogol Miklósnak mondták. A Monarchia híres csemegeüzlet-láncát Julius Meinl hozta létre, de a magyar cégéreken – egykoron – Meinl Gyulaként szerepelt.

bővebben

Kétarcú Trianon

Amikor Magyarországon valaki nyilvánosan azt mondja: Trianon, akkor két jelentéstartomány jelenik meg egy szóban. Az egyik jelentés a trianoni békét jelenti, amit nagyon sokan békediktátumnak neveznek. A másik jelentés magában foglalja azt a politikai reakciósorozatot, amelyet a Horthy-korszak testesített meg, s a rendszerváltás után a szabadság körülményei között újra életre kelt. Eszerint az igaz magyar feladata az, hogy visszaállítsa a történelmi Magyarországot, mert „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország”.

bővebben