Szövegek

Veszély a zsidókra

július 19-én a magyar és az izraeli miniszterelnök közösen meglátogatta a Dohány utcai zsinagógát. A vendégek a látogatást követően átmentek az ún....

bővebben

Széljegyzetek a Kommunista kiáltványhoz

Karl Marx és Friedrich Engels írt egy szöveget, amelynek A kommunista kiáltvány címet adták. A kiáltvány azért született, mert 1847 novemberében a Kommunisták Szövetsége nevű titkos szervezet Londonban kongresszust tartott, és megbízta a fent említett két személyt,...

bővebben

Két kerék, két elv

A kerékpározás a legnagyobb társadalmi társasjáték, a közlekedés markáns és meghatározó részévé vált; egyre megkerülhetetlenebb realitás. Miért is alakult így?

bővebben

A munkásosztály metamorfózisa

A kommunista világkép, világ- és történelemértelmezés kulcskategóriája a munkás, munkásosztály (idegen szóval: proletár, proletáriátus), illetve a munkáshatalom, azaz proletárdiktatúra kifejezés. A fogalmi bokorra más kifejezések is ráépültek, így – többek között – a proletárkultúra, a munkáskultúra szóösszetételek is. Nem véletlen, hogy a fenti fogalmak oly fontosakká váltak: leképezhető belőlük mindaz, ami intellektuális igazolást és természetesen politikai legitimációt is ad a hatalomra törő, illetve hatalomra került kommunistáknak.

bővebben

Kis ország, nagy abszurd

2012 novemberében az országgyűlés elfogadta a 2012. évi CLXVII törvényt, amely 2013. január 1-jével lépett hatályba[2]. A törvény címe: „Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról.” Módosítják a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt, a médiaszolgáltatásról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV törvényt, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI törvényt, a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX törvényt és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII törvényt, illetve a hiteles tulajdoni lap másolat szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV törvényt.

bővebben

Hagyomány

A magyar kultúra is arról ismerszik meg, hogy nagyon sokféle tradícióból áll össze – gazdagságának ez az egyik forrása. A jelen kor emberei folyamatosan újraformálják, újraértelmezik a meglévő hagyományt. Nem mindegy azonban, hogy ebből a gazdag hagyomány-együttesből mit akarunk folytatni, mit akarunk újraértelmezni, s mit akarunk elfelejteni.

bővebben

Nemzeti jelmondat

A magyar nemzeti szimbolika csaknem teljes. A magyarok majdnem minden olyan szimbolikus önkifejezéssel rendelkeznek, ami az európai nemzeti fejlődés során kialakult. A magyar nemzetnek – s így Magyarországnak – van zászlaja (nemzeti színei), címere, himnusza, szekuláris eredetű, a nemzeti múltból következő ünnepei, emléknapjai, nemzeti emlékhelyei, kitüntetései, sajátnak érzett kulturális toposzai.

bővebben

Eseteim az Alkotmánnyal

2007 és 2011 között háromszor kerültem intellektuális viszonyba a magyar alkotmánnyal, alkotmányossággal. Első alkalommal a köztársasági elnök alkotmányos értékfelfogása, másodjára az 1989-es alkotmány húszéves évfordulója, harmadszor az új, 2011-es alaptörvény előbeszéde szolgáltatott okot megnyilvánulásra. A viszonyt mindig én kezdeményeztem és mindig sok reakcióval szembesültem. A válaszok inkább a társadalom, mintsem a hivatalosság részéről érkeztek, noha – mint ezt a kötetben látni fogják – ma Magyarországon én vagyok az egyetlen nevesített civil (és történész), aki egy módosító javaslat erejéig át tudott hatolni a hatalom alkotmányozási magányának falán.

bővebben

Nemzeti bolsevizmus

Sokan úgy látják, hogy húsz év elteltével a magyar demokrácia politikai arculata változóban van. A változást többek között az példázza, hogy a legutóbbi Európai Parlamenti választásokon a magyar szélsőjobb páratlanul jó eredményt ért el, hiszen nagyjából a szavazatok 15 százalékát szerezte meg. Természetesen más, érvelhető jelei is lehetnek az arculat-változásnak, de én itt most leginkább a szélsőjobb előretörését emelném ki.

bővebben