Szövegek

Nemzeti bolsevizmus

Sokan úgy látják, hogy húsz év elteltével a magyar demokrácia politikai arculata változóban van. A változást többek között az példázza, hogy a legutóbbi Európai Parlamenti választásokon a magyar szélsőjobb páratlanul jó eredményt ért el, hiszen nagyjából a szavazatok 15 százalékát szerezte meg. Természetesen más, érvelhető jelei is lehetnek az arculat-változásnak, de én itt most leginkább a szélsőjobb előretörését emelném ki.

bővebben

Az állam zászlaja

Az ötlet, amely ebben az írásban megfogalmazódik, a maga nyersességében egy magánbeszélgetés során hangzott el. Nem az én gondolatom volt, de elkezdtem törni rajta a fejem, és abszolút méltónak tartom rá, hogy a nyilvánosság elé kerüljön.

bővebben

Alternatívák

2015. november 13-a, a Párizsban elkövetett véres terrorcselekmények óta Európa jó néhány felelős tényezője háborúra utaló szóhasználatot alkalmaz. A Francia Köztársaság elnöke országa elleni háborúról beszél; szerinte Franciaország hadiállapotban áll. A korántsem republikánus, hanem teokratikus Vatikán vezetője – egyben a katolikus világegyház feje, a pápa – egyenesen a harmadik világháború kifejezést használja, használta. A magyar miniszterelnök azt mondja: Európa támadás alatt áll, s számítani kell az ellenség diverzánsainak beszivárgására is.

bővebben

Marx a gettóban

Magyarországon egy időben szerették magyarítani a külföldi személyneveket. A jeles francia író, Jules Verne nevéből Verne Gyula lett. A híres indiánregényeket alkotó német Karl Mayt a magyarok May Károlyként emlegetik. A „Háború és béke” szerzőjét Tolsztoj Leónak, a „Holt lelkek” íróját Gogol Miklósnak mondták. A Monarchia híres csemegeüzlet-láncát Julius Meinl hozta létre, de a magyar cégéreken – egykoron – Meinl Gyulaként szerepelt.

bővebben

Kétarcú Trianon

Amikor Magyarországon valaki nyilvánosan azt mondja: Trianon, akkor két jelentéstartomány jelenik meg egy szóban. Az egyik jelentés a trianoni békét jelenti, amit nagyon sokan békediktátumnak neveznek. A másik jelentés magában foglalja azt a politikai reakciósorozatot, amelyet a Horthy-korszak testesített meg, s a rendszerváltás után a szabadság körülményei között újra életre kelt. Eszerint az igaz magyar feladata az, hogy visszaállítsa a történelmi Magyarországot, mert „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország”.

bővebben