Nemzeti identitás, szimbolika

A nemzet oltára az ország fővárosában: az Ezredévi Emlékmű Budapesten

Az Ezredévi Emlékmű Budapesten sohasem jöhetett volna létre, ha három tendencia nem találkozik. Először is létre kellett jönnie a fövárosnak; egy olyan helynek, amit a Magyarországot – saját önképe szerint – birtokló magyar nemzet a központjának tekint. Úgy is fogalmazhatnék: meg kellett teremteni a magyar nemzetvallás intézményes központját. Másodszor a nemzetvallás szimbolikus politikai kultúrájában ki kellett formálódnia annak a gondolatnak, ami a nemzeti nagyság és dicsőség értékét egyfajta „nemzeti oltár” funkcióhoz társítja. Harmadszor pedig a nemzetközi normák mentén ki kellett alakulnia annak a térbeli megoldásnak, ami a megvalósítás szintjén reprezentálta és közvetítette a kívánt tartalmat.

bővebben

A nemzeti kutya

A XVIII. századtól induló s a XIX-XX. századra szinte mindent átható nemzeti érzés és gondolat néha egészen sajátosan nyilvánult, nyilvánul meg. Nemcsak himnuszokat, nemzeti hősöket, nemzeti öntudatot teremtett, nemcsak nemzeti alapon újraértelmezte a megelőző történelmet, nemcsak nemzeti karaktert adott egy-egy kultúrának, hanem olyan területeken is megjelent, amiről az előző évszázadokban senki sem gondolta volna, hogy ott helye lenne bármifajta ideologikus elkülönülésnek. Ma már nem lepődünk meg azon, hogy régi idő óta velünk élő állatokat lehet nemzeti karakterrel felruházni.

bővebben

A nemzetiségek és a magyar parlament (1867-1918)

Sokan úgy gondolják, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia egyik alapvető problémája volt a nemzetiségi feszültségek rendszere. Úgy vélik, hogy az első világháború kataklizmája nélkül is ez lehetett volna a Monarchia halálának egyik oka. Nem tudjuk, hogy igazuk van-e, mert a Monarchia végül is nem ebbe halt bele. Az mindenesetre bizonyos, hogy a nemzetiségi problémák feszítő ereje egyre jobban áthatotta az Osztrák-Magyar Monarchiát.

bővebben

A szimbolikus tér

Az nyilvánvaló, hogy azért lett Kossuth tér, mert lett Parlament. Az Országház teremtette a teret, s nem csak létrehozta, hanem – arányaival, tömegével – meg is szervezte azt maga körül.

bővebben

A magyar polgárosodás ethosza a XIX. században

A polgárosodás fogalma igen csak összetett tartalmat hordozó kategória. Az összetettséget egyébként mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a polgárosodást – egykorúan – eredetileg civilizálódásnak is hívták, s utóbb sokan nevezték modernizálódásnak, modernizációnak is. Az eltérő megnevezések a magyar nyelvben, kultúrában is honosak. A fogalmi tisztázás érdekében érdemesnek tűnik vázlatosan körüljárni tartalmukat.

bővebben

Magyar aranykor

Az aranykor kifejezésnek sokféle értelme van. Eredetileg a görög mitológia használta. Az aranykor volt az isteni harmónia kora. Ekkor az idő istene, Kronosz uralkodott. Az emberek még nem voltak irigyek, kapzsik, és az erőszak ismeretlen jelenség volt. Nem kellett törvény, és nem kellett megküzdeni a megélhetésért. Más kultúrákban is feltűnik az aranykor fogalma, hiszen a hinduk is részben ezen az alapon tagolják az időt.

bővebben

A nemzet születésnapja, március 15-e

Ahogy a vallási gondolkodásban, úgy a szekuláris vallásosságban is megjelenik a „kezdet” igénye, objektivációs szükséglete. A „kezdet” természetesen nem szorosan vett történeti realitás, hanem az a képzet, amit a tényleges történések ugyan alátámaszthatnak, de funkcióját, legitimitását mégiscsak az adja, hogy az emberek a „születés” pillanatát – s ezzel az egész történet szimbolikus erejét – hozzá társíthatják. A kijelölt nap soha nem csak önmagával, hanem egy történet egészével válik egyenlővé. Ezért rejlik benne az a szimbolikus erő – mondhatnám úgy is: spiritualitás – ami kiemeli az idő sodrából s ünneppé teszi vagy ünneppé teheti.

bővebben

Nemzeti delírium: Háborús propaganda a színházban

1914 nyara egész Európában arról szólt, hogy lesz-e háború. S amikor kiderült, hogy eldördülnek a fegyverek, minden háborúban résztvevő ország társadalmát és politikai elitjét áthatotta a háborús lelkesedés. Európa-szerte még azok a szociáldemokraták is beálltak a háborút őszinte hittel pártolók sorába, akik megelőzőleg kifejezetten ellenezték a fegyveres konfliktust.

bővebben

Nemzeti mese – az Árpád-ház esete

A XVIII. századtól az európai történelem egyik legmeghatározóbb gondolati jelensége a kialakuló nemzettudatok működése és a belőlük kisarjadzó nacionalizmus jelenléte. A magyar históriában és a históriáról való vélekedésben inkább a XIX. századtól észlelhető a folyamat. Sok ága és sok leágazása jött létre.

bővebben