Tudomány

A nemzet születésnapja, március 15-e

Ahogy a vallási gondolkodásban, úgy a szekuláris vallásosságban is megjelenik a „kezdet” igénye, objektivációs szükséglete. A „kezdet” természetesen nem szorosan vett történeti realitás, hanem az a képzet, amit a tényleges történések ugyan alátámaszthatnak, de funkcióját, legitimitását mégiscsak az adja, hogy az emberek a „születés” pillanatát – s ezzel az egész történet szimbolikus erejét – hozzá társíthatják. A kijelölt nap soha nem csak önmagával, hanem egy történet egészével válik egyenlővé. Ezért rejlik benne az a szimbolikus erő – mondhatnám úgy is: spiritualitás – ami kiemeli az idő sodrából s ünneppé teszi vagy ünneppé teheti.

bővebben

Nemzeti delírium: Háborús propaganda a színházban

1914 nyara egész Európában arról szólt, hogy lesz-e háború. S amikor kiderült, hogy eldördülnek a fegyverek, minden háborúban résztvevő ország társadalmát és politikai elitjét áthatotta a háborús lelkesedés. Európa-szerte még azok a szociáldemokraták is beálltak a háborút őszinte hittel pártolók sorába, akik megelőzőleg kifejezetten ellenezték a fegyveres konfliktust.

bővebben

Nemzeti mese – az Árpád-ház esete

A XVIII. századtól az európai történelem egyik legmeghatározóbb gondolati jelensége a kialakuló nemzettudatok működése és a belőlük kisarjadzó nacionalizmus jelenléte. A magyar históriában és a históriáról való vélekedésben inkább a XIX. századtól észlelhető a folyamat. Sok ága és sok leágazása jött létre.

bővebben

A nacionalista illuzionizmus

A nacionalizmus lényege szerintem a nemzetvallás. A nemzetvallás a zsidó-antik-keresztény kultúrkör terméke. Szekuláris, azaz világi vallás[i]. Hasonló jegyeket mutat mindenütt, ahol kialakult.

bővebben

„Magyar és zsidó”

2014. február 10-én a Mazsihisz vezetősége levelet írt a miniszterelnöknek. Ebben a levélben többek között kifejezik kívánságukat, miszerint „… Egy olyan intézmény megvalósítását javasoljuk, melyben a magyar-zsidó együttélés a magyar és a zsidó kultúra szimbiózisa, a közösen létrehozott értékek kerülnének bemutatásra.” Úgy gondolják, hogy egy ilyen intézmény „képes lenne bemutatni milyen értékek jöttek létre a magyar nemzet számára, s milyen értékeket adott egymásnak a magyarság és zsidóság”. Magyar és zsidó. A kezdeményezés elgondolkoztató. Anélkül, hogy a javaslat minden lehetséges vetületét számításba venném, talán néhány megfontolást érdemes felvetni, annyira és abban a terjedelemben, amennyi a propozíció intellektuális értéke.

bővebben

A zsidó szempont

A nemzetközi szintéren és Magyarországon is sok olyan tudományos és nem tudományos igényű írás jelenik meg, ami – ha ki mondják, ha nem – valamiféle zsidó szempontot, látószöget érvényesít. Látszólag kézenfekvő a zsidó szempont. Általában nem is szokták problematikusnak látni, láttatni. S ha sokan mondják illetve létét meg nem kérdőjelezve állítják, akkor – pusztán ezen tény okán – létezik is. Én azonban úgy vélem, hogy érdemes egy kicsit elgondolkodni róla. Valóban létezik-e? Úgy létezik-e, ahogy mondják? S ha létezik, akkor miben áll? Vagy lehet, hogy nincs ilyen, csak valami racionálisan nem létező dolgot, egy emocionális realitást tesznek, alakítanak fogalmivá? Egyszóval mi ez, mi lehet a zsidó szempont?

bővebben

Európai koordináták – szekuláris ellenségképek

Európában a XIX. század végére igen összetett, sajátos helyzet állt elő. Főként a polgári átalakulás következtében jogi értelemben, társadalmilag és intellektuálisan egyaránt megkerülhetetlenné vált a szekularizáció folyamata.

bővebben

A változó emlékezet

A Nagy Háború kitörése után több mint két évvel, 1916. november 21-én halt meg Ferenc József. Rövidített uralkodói címei szerint: Ő császári és apostoli királyi felsége I. Ferenc József, Isten kedvező kegyelméből Ausztria császára, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Galícia, Ladoméria, Ráma, Szerbia, Kunország és Bulgária apostoli, valamint Illíria, Jeruzsálem stb. királya; Ausztria főhercege, Toscana és Krakkó nagyhercege, Lotaringia, Salzburg, Stájerország, Karintia, Krajna és Bukovina hercege; Erdély nagyfejedelme; Morvaország őrgrófja, Felső- és Alsó-Szilézia, Modena, Párma, Piacenza, Guastalla, Auschwitz és Zator, Teschen, Friaul, Ragusa és Zára stb. hercege; Habsburg, Tirol, Kyburg, Görz és Gradiska hercegesített grófja; Trient és Brixen fejedelme; Felső- és Alsó-Lausitz és Isztria őrgrófja; Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja; Trieszt, Cattaro és a Vend határvidék ura stb.

bővebben

Birodalom gyarmat nélkül

Az Osztrák-Magyar Monarchiát nagyon sokan, nagyon sok szempontból elemezték. Ám mindezidáig viszonylag kevés figyelmet fordítottak arra, hogy a Monarchia miben különbözött az akkor Európában létezett más birodalmaktól.

bővebben

A Monarchia: örökség és emlékezet

A Monarchia öröksége nagyonis összetett, az emlékezet változó és sokszor eltérő hangsúlyokat mutat. Éppen ezért itt nem vállalkozom a kép teljességének felmutatására, elemzésére. Inkább azokat a számomra meghatározó pontokat tekintem át, amelyek egy részét a történetírás már jelezte, illetve amelyek a jelen történetírása nyomán új megvilágításba kerülhetnek.

bővebben

Az itt található tanulmányok és fejezetek könyveimből három témakör mentén nyújtanak ízelítőt munkásságomból.
Osztrák-Magyar Monarchia
Nemzeti identitás, szimbolika
Zsidókról

Tudományos munkám helyszínei:
Intézmények